Igen a látszat nem csal… a napjaim ezzel telnek… gondolkodok és csak gondolkodok és agyalok… talán olyanon is amin nem is kéne… vagy nem tudom… igazából kevés az a dolog amit jelen pillanatban tudni vélek… tudom azt például hogy beteg vagyok még… meg hogy vszínű pár napig még az is leszek… de hagyjuk ezt a hülyeséget… az igazság az hogy fontosabbak azok a dolgok amiket nem tudok… és akár hogy próbálok válaszokat találni, nem megy… ennyire sehogyse nem éreztem még magam… és ez megrémít azért kicsit… nem érzem hogy vmi is biztos lenne az életemben… (a vizsgákon kívül)… szóval… nem is tudom… vannak fura gondolataim… és páran jól le is csesznének értük… de nem tudom másképp gondolni… ahoz vkinek nagyon jól kén érvelnie ellenük hogy elhigyjem tévesen gondolkodok… lehet nem rátana már konkrétan beszélnem?! talán tényleg nem ártana… de magam sem tudom honnan kezdjek neki… igazából egy felismerés (ami vmilyen szinten eddig is megvolt bennem) kb 10 perce jött… olvastam vhol hogy egy bizonyos vki úgy érzi egyesül fog maradni… igazából… nekem már vannak egy ideje ilyen érzéseim… annyira különcnek érzem magam, hogy képtelen vagyok elhinni hogy valaki így is tiszta szívéből és úgy fog szeretni hogy hajlandó legyen feleségül is venni… ebben már benne is van egyik tegnapi felvetésem, miszerint nem tudom elhinni hogy boldog lehetek… igen talán ez is az alapja… de semmi sem mutatja az ellenkezőjét… tegnap a kedvesem letörte a lelkesedésem azzal hogy azt mondta túlságosan aggódok… (magyarul, túlságosan rá akarok mászni és elszívni az energiáit) nesze nekem!!!!!! úgyhogy most visszafogom magam… illetve megpróbálom… pedig annyira hiányzik… de ha ő ezt akarja… hát legyen így… nem keresem őt… nem írok neki… kíváncsi vagyo magától fog e keresni… meg arra is kiváncsi vagyok ez így neki jó lesz e… jó oké beismerem talán tényleg túlzásba vittem… de az néha idegesítő és idegtépő tud lenni mikor megígéri hogy délután 5re hazaér, erre még hajnali 2kor sincs otthon… és arra nem képes hogy a fejemhez vágja hogy “Bocs kicsim, ne várj, nem érek haza csak hajnalban, mert bulizok.” vagy akkor ne legyen ilyen kedves… ordítsa le a fejem… csak legalább szóljon hogy feleslegesen ne idegejem már magam!!!!!! túl sokat szeretnék? :o( én nemhiszem… de nyugodtan oktassatok ki… na mind1… mióta mondjuk kiosztottam hogy mi a fenéért ilyen velem, azóta foglalkozik velem… mármint jobban foglalkozik velem… egyik ismerősömmel szoktam beszélni erről.. és ő javasolta hogy vessem be azt hogy nem érdeklődök iránta egy ideig… aztán ha ő ezt észreveszi és ezért közeledik felém, akkor végül is azt is lehet mondani hogy minden rendben van… lehet igaza van és tényleg ezt kéne tenni… mert kiváncsi vagyok hogy csak én szeretem e őt ennyire hogy minden napom vele tudnám tölteni, vagy ő is érez vmi hasonlót…
ettől drasztikusabb megoldáson is elgondolkodtam már… azt hiszem tegnap írtam… még mindig gondolkozok rajta hogy… hogy… hát ezt leírni is rossz… szóval hoyg kitörlöm őt örökre… hogy miért? igazán jó kérdés… őmiatta és miattam… úgyértem hogy… eszembe jut mostanság hogy tényleg jobb lenne neki nélkülem… hiszen mint az elején írtam, azt hiszem olyannyira különbözök az emebrektől hogy nem vagyok benne biztos hogy tényleg szereti fog… örökkön örökké (pedig mondta már párszor…)… lehet hogy emgfutamodok előle… lehet hogy meg akarom azt előzni hogy ő mondja ki hogy hagyjam békén és ezért én fogom kimondani… persze nem törvényszerűség hogy elküldjön a… szóval oda… csak ebben nem tudok túl pozitív lenni… így erre nagyobb valószínűséget látok mint arra hogy egy naaagy boldog család leszünk amíg csak világ a világ… szép is lenne… de már nemhiszek a könnyen jött boldogságban… ez viszont túl könnyű lenne… azt hiszem túl sokat agyalok… van pedig még jóóóópár gondolatom… eszembe jutott már például hoooogy… sokkal jobbat és szebbet érdemelne tőlem… ilyesmi mondata neki is volt már… meg hogy könnyebb lenne nekem egy olyna pancser nélkül mint ő.. én meg félig dühösen és félis bőgve, közben a haját lesikítva közöltem vele, hogyha adnának és ha lenne se kellene jobb!!!! és pont… tőlem aztán nem szabadul meg egykönnyen :o) persze az kivétel, ha ő mondja hogy hagyjam békén… erről beszéltünk 6 hónappal ezelőtt is..  az még nagyon az eleje volt… akkor volt egy olyna időszaka mikor mondta hogy lehet hogy nem kéne többet beszélnünk… (lelkileg teljesen kikészített)… mert hogy em akarja hogy szenvedjek miatta…etc…etc… akkro modntam azt neki hogy akkor engedek neki ebben ha kimondja, hogy ő szeretné hogy ne beszéjünk többet… (lesikított hogy ne beszéljek butaságot, ő sose fog ilyet mondani)… mondtam neki hogy mindaddig képes vagyok némi szenvedést is elviselni amíg tudom hogy megéri… vagyis ÉRTE… ennek örömére lekiabált hogy ne legyek hülye, érte nem érdemes szenvedni… ATYAURISTEEEEEEN ti férfiak NEM vagytok egyszerűek!!!!!!!!!!!!!!!! na ezt add össze :oP aztán kicsi továbbgondolással azrét megfordult a fejemben hogy csak azt akarta hallani, hogy de én akkro is képes vagyok érte szenvedésre… meg lényegében akármire… de annyira már ismerem hogy nem egészen ezért mondta.. totál komolyan gondolta ezt hogy én őérte ne szenvedjek!! ő akkor inkább úgy dönt hogy eltaszít magától, csak én ne szenvedjek… (mégegy atyauristeeeeeeeeen!!!) mert amúgy fenékig tejfel az élet mi? nyilván lesz olyan aki mellett sose fogok szenvedni… na szóval kicsit felidegesedtem… aranyos volt meg minden… de aztán sikerült helyretennem a fejét… és megértetnem vele hogy FEJEZZE BE EZT A MARHASÁGOOOOOOOT! azóta ez abba is maradt :o) kicsit jó a meggyőzőképességem? :o) vagy csak túlságosan nagyszájú vagyok… ez is lehet… sőt mgé az is lehet hogy túl konzervatív vagyok… az is lehet hogy van egy csomó rossztulajdonságom jó pedig alig!!!! (azért remélem több a jó :o) ) na ez amúgy nem tudom hogy jött most ide… lassan szembe kéne néznem magammal és rájönnöm ki is vagyok… és milyen is vagyok… azon kívül hogy iszonyű bonyolult, és semmi kedvem hozzálátni az ásatáshoz… még olyat tlaálnék ami nem fog tetszeni… így is van olyan ami nem tetszik magamban illetve magamon… mindig is lesz!!!! és ez pont elég dilemma… és ezek pont elegek ahoz hogy így is iszonyű gátlásos legyek… húú el se tudod képzelni mennyire az vagyok… na de erről nemis árulok el többet :o)
szó mi szó… lassan ki kéne jelölni a régészeti területeket… akár még vmi kincsre is bukkanhatok közben :o) ;o)
na jelenleg be is fejezem…. jól esett :o)

széééép jó estééééééét mindenkinek :o)
Salut!!!!!
CzuPpPpP