Egy kicsit szótlanul…
2008 május 25. | Szerző: Yumi
Igazából ez az ami jellemző ám mostanság… nem csak itt a blogban…
mindenhol… a szüleimmel is kevesebbet beszélgetek… a barátaimmal még kevesebbet…
de valahogy nincs kedvem az emberekhez… azt hiszem veszélyesen kezdek begubózni…
de valahogy nem érdekel mert így jól érzem magam… mármint mihez képest… jól
egyáltalán nem érzem magam… talán ezért is írtam olyan régen… nem tudok írni
sem… és nem is nagyon akarom kiírni magamból az érzéseket… hogy még kevesebben,
vagyis csak én tudjak róla… na gondoljátok magatokban, már megint csak
panaszkodik… hát így jártam… eléggé megbántódtam… és úgy érzem mintha apró
darabokra törték volna a szívem… úgy érzem csoda hogy még élek… még ennyire nem
voltam rosszul… de majd csak lesz valahogy… vagy nem… de nem igazán érdekel…
vizsgaidőszak van és
nekem teljesítenem kell… úgyhogy tanulok amennyire tudok, de az se megy úgy
ahogy szeretném… lényeg hogy tényleg
nincs túl jó kedvem úgyhogy nem ígérem hogy írni fogok… lehet hogy már nem is
akarok ide írni… lehet hogy nem akarok már semmit ettől az élettől… belefáradtam az örökös küzdelembe…
de miért olyan nagy kérés az hogy legyen egy saját családom? na mind1… majd
csak kiheverem valahogy… az élet megy tovább… azt hiszem… már nem sok mindenbe
vagyok biztos… csak azt tudom hogy jó így egyedül a gondolataimmal… egyes
egyedül… elindultam a lejtőn
lefelé és igazából nem akarok megállni… egyre jobban egyedül érzem magam de…
így tudom hogy legalább nem ér több bántás és fájdalom… de talán igazi boldogság
sincs így… de most tényleg nem érdekel…
na de befejezem és ajánlok mindenki
figyelmébe egy nagyon jó filmet… aki teheti szerezze meg és nézze meg…
Óriásokkal szemben… nekem feliratosan van meg úgyhogy lehet hogy az angol
címével több sikerrel jár az aki meg szeretné találni… Facing the giants …
szerintem nagyon érdemes megnézni… ez egy igazi keresztény film… és jó is :o)
nagyon sok mondani valója van… röviden, egy fociedzőről szól…amerikai foci edző… minden rosszul sül el az életében…
a csapata a legutolsó helyen áll, ki akarják rúgni a csapattól a főfő emberek… kiderül hogy gyermeke sem lehet… a háza bűzlik… az autója folyton bedöglik… annak
ellenére, hogy minden nap Bibliát olvas és imádkozik, hittel… de aztán egy nap
egy hitoktató bemegy az irodájába és átadja neki Isten üzenetét… annyira
megérinti hogy innentől kezdve az
edzéseket is a Biblia tanításai szerint tartja… jelmondatuk: “Ha győzünk, áldjuk Őt. Ha veszítünk, áldjuk Őt. Bárhogy legyen, dicsőítjük Őt tetteinkkel, hozzáállásunkkal.” Innentől kezdve minden megváltozik… a
csapat a ranglétrán egyre feljebb jut…nagyon sok csoda történik az edző életében… és nem csak az övében! na
de a többit nézzétek meg… :o) majd aki megnézte, kérnék tőle véleményt… akár pozitív, akár
negatív :o)
Szép napot mindenkinek!
Casting Crowns- And now my lifesong sings
2008 május 25. | Szerző: Yumi
Oldal ajánlása emailben
X