Boldogtalanság? Csak, ha hagyod!!!

2008 március 28. | Szerző:

 Na igen… boldogtalan az emebr akkor, ha hagyja magát!!!! Irulok pirulok… mert én általában hagyom… nem is azért mert ez így jó… de ha egyedül vagyok… elég nehezen tudom magam kihúzni a béka segge alól… mostanában elég ramatyul vagyok… a lelki világom romokban… és azt hiszem, legalább is úgy érzem ez egy enyhe kifejezés a lelki virágom állapotára nézve… lelki virág… ez még jól is hangzik nemde? csak kár hogy kiszáradóban van… inkáb rohadna szélt a sok örömtől!!! :o) na de nem lehet mindenki midnig boldog… (de azért ez kicsit túlzás hogy már hetek óta romjaimba vagyok!!!) … alényeg, hoyg rájöttem, hogy a boldogságból is emgárt a sok… tisztára uncsi lenne már ha mindig csak jól érezném magam… amúgy se vagyok hozzászokva… na de azért volt jó dolog a héten :o) a szerda… hmmmm… na az egy nagyon jó kis nap volt :o) kár hogy vége lett… na az volt szerdán, hogy… két barátommal is találkoztam… az egyik a legjobb barátnőm :o) jajj nagyon szeretem :o) megbeszéltük ha egyikünknek se lesz pasija, összeköltözünk egy jó nagy házba :o) és majd jól érezzük magunkat ketten :oD na nem kell féreérteni :o) nem változtatjuk meg férfiak iránti vonzódásunkat… de olyan jó a mi barátságunk… egyszerűen neki bármit elmondhatok… feszengés nélkül… még sose volt ilyen baráti kapcsolatom… és olyan hálás vagyok az Úrnak, hogy adta őt nekem… már végem lenne teljesen lelkileg… ő vhogy mindig össze tud kaparni… pedig csak annyit tesz hogy maximálisan mellettem áll és segít ha tud… meghallgat… és tudom hogy benne teljesne megbízhatok… és ezt ő is tudja… szóval ez kölcsönös mindkettőnk részéről… kívánom hogy ilyen barátja/barátnője mindenkinek  legyen :o) mint az én Szilvikém :o) szóval neki sikerült kicsit helyretennie… olyan jó volt vele beszélgetni… csak el volt képedve szegénykém… mondta hoyg nem gondolta volna hogy ilyen sok problémám van, hogy minden második mondatomnál könnyes lesz a szemem… de megesik :o) a lényeg hogy nagyon rég volt ilyen gyönyörűséges napom :o) persze az este vhogy megint elromlott… azt hiszem… úgy gondolom, ha ennek egyszer a drágám azt mondja nem kellek neki… nem lesz olyan ember akinek ki akarom majd nyitni a szívem… nem akarok több fájdalmat… és ezt meg lehet vmilyen szinten oldani azzal ha egy hatalmas falat építek… ez eddig is működött… de elkövettem a hibát hogy a Drágámnak kinyíltam… illetve attól függ hogy honnan nézzük… nem feltétlen hiba… de mostanában sokat szenvedek… lehet hogy az én hibám… de nem tudom elviselni, hogy hiába várom esténként… nem bírom elviselni hoyg látom hogy fennvan és nem képes írni… nem bírom elviselni hogy két mondatot ír és utána annyit látok hogy msnen tétlenkedik… aztán másnap mondja álmos volt és lefeküdt aludni (kérdem én… miért nem lehet egy nyamvadt mondatot írni hogy “kicsim ne haragudj nagyon álmos vagyok mennék aludni”)… most komolyan… csak szerintem olyan elviselhetetlen ez? erre kérhetnék választ is valakitől? mert ha bennem van a hiba akkor oké… egy ideig el is tudom ezt nézni vhogy… de annyira hiányzik… és olyan rossz hogy mikor tudnánk beszélni akkor se beszélgetünk… úgy fáj az mikor azt mondja oké kicsim hívlak… és semmi… pedig egész nap epekedve várom… és megint úgy kell lefeküdnöm aludni hogy pofára estem… nagyn fáj amit csinál… nagyon nagyon fáj… de én már megtettem mindent amit tudtam… én hívom őt.. mi újs veled? hiányoztál nagyon tegnap.. leszel ma szkájpon?…. és midnig megkapom hogy leszarom őt… meg hogy ő nekem csak az utolsó utáni… na szép… végül is nem azért sietek mindig haza hogy beszélgessünk… komolyan elgondolkodtam mostanság azon, hogy mi legyen… mindig mondja hogy ne hisztizzek már… lehet hogy örülne ha örökre megszabadulna tőlem… és ezekkel az apró bántásokkal ezt éri el… és tényleg totál komolyan elgondolkodtam már azon hogy azt mondom hogy ezt itt hagyjuk abba és ő jobbra én balra… lehet hogy életem legnagyobb hibája lenne… de a lelkem már szétesőben van és nem bírom már sokáig… nagyon szeretem őt… soha senkit nem szerettem még ennyire… na mind1… majd lesz vhogy… nincs ötletem hogy mit tegyek… az eszem azt mondja lehet hogy jobb lenne egymás nélkül… lehet hogy jobb lenne neki nélkülem… lehet hogy jobb lenne nekem nélküle… a szívem viszont ezt nem akarja… tanácstalan vagyok…

na mind1… azt hiszem most megyek… unokatesómákra vigyázok a hétvégén… lassan indul a buszom…

gyönyörű hétvégét mindenkinek!

Címkék:

Adj valakit, hogy szeretni tudjam…

2008 március 8. | Szerző:

Uram,
ha éhezem, adj nekem valakit,  akinek egy darab kenyér kell,
ha szomjazom, küldj valakit, akinek egy pohár vízre van szüksége,
ha fázom, küldj valakit, hogy felmelegítsem,
ha szomorú vagyok, hozz valakit, hogy megvígasztaljam,
ha keresztem nehézzé válik, add, hogy valakivel megoszthassam, a sajátját,
ha szegény vagyok, vezess el valakihez, aki nélkülözik,
ha nincs időm, adj valakit, akit pár pillanatig szolgálhatok,
ha megaláznak, add, hogy valakinek dalolnom kelljen,
ha elbátortalanodom, küldj valakit, hogy bátorítsam,
ha mások megértéséért kiáltok, adj valakit, akinek az enyémre van szüksége,
ha arra vágyom, hogy törődj velem, küldj hozzám valakit, akiről gondoskodnom kell,
ha csak magamra gondolok, figyelmemet hívd fel valaki másra.
Tégy bennünket méltóvá, Uram,
Hogy azokat a testvéreinket szolgáljuk,
Akik világszerte szerényen és éhezve élnek és halnak meg.
Add meg nekik ma,
Kezünk által mindennapi kenyerüket,
És adj nekik
Átfogó szeretetünk által
Békét és Boldogságot.

Kalkuttai Teréz anya

 

Címkék:

Legutóbbi hozzászólások

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!