Mai megfigyelés…

2008 április 12. | Szerző: Yumi

 Voltam szüleimmel az egyik nagyváros tescojában… érdekes volt… mármint nem a tesco… az már szinte mindenhol van :o) és majdnem mindenhol ugyan úgy néz ki :o) legalább is kívülről… belülről meg általában folyamatosan változik az “újabb akciók”, és az “adjunk már túl rajta” kategóriák változásai miatt… hiszen ezeket kell előtérbe tenni! hogy mindenki láthassa… bezzeg a jó kis óccsó házi kolbászt azt eldugták :o) hogy ne fogyjon olyan gyorsan!! elmések ám… na mindegy nem ez a lényeg :o) szóóóóóval… vásároltunk, fizettünk.. sétálunk kifelé a boltból, erre egy leányzó megállít minket, hogy ingyé masszírkáznak, próbáljuk ki… gondolkodóba estünk… anyum bőszen mondja, hogy ő kipróbálja azt a masinát… csak úgy kíváncsiságból… apu és én leültünk egy padra, beszélgettünk… a leány odajött, hogy menjünk mi is, hiszen ingyen van… és nagyon kellemetes… na apum is felkerekedett… én meg ültem és vigyáztam a bevásárlókocsira, tele a cókmókjainkkal… na aztán végül is én is kedvet kaptam ehez a masszírkázós bulájhoz… úgyhogy én is helyet foglaltam az egyik székben, és hagytam, hogy kényeztessen a masina… mit ne mondjak, nagyon jó volt!! NAGYON NAGYON JÓ VOLT :o) apumék tanakodtak hosszas perceken át… bár ez nem mindig ment jól, mert annyira ellazultak, hogy gondolkodni se nagyon tudtak… megfigyeléseim alapján ott abba a helyiségben ahol ezt kialakították, legalább 8  széknek lennie kellett, mindegyikre le volt téve a masszírkázó masina… a székek mögött hatalmas piros zászlószerűség sugallta, hogy ingyen van… INGYEN haver… de akár hogy néztem körbe, csak hármunkat láttam ülve… hiába szólogattak embereket… nem volt senkinek 5 perce hogy leüljön és csak élvezze a kényeztetést… VAGY amit valószínűbbnek tartok, mindenki gyanakvó volt… “vajon miért van ingyen, mikor pénzést is lehetne? ez valahogy nem kóser”… pedig ebbe aztán nem volt trükk.. csak élvezni kellett… de hát ilyen az ember.. a pénz körül forod a kis világa… ez eddig oké is hiszen ha nincs pénz, tuti elpusztulunk… na de ennyire a pénz körül forog, hogy ne tudjon ilyen lehetőségeket kihasználni?… így most az is eszembe jutott, hogy talán azt gondolták, hogy “jah persze.. majd odaülök, és 5 perc múlva elkezdik tukmálni rám, azt az amúgy is tutira méreg drága gépet.. a francnak se kell…” …. emberek!!! ne legyünk már ennyire gyanakvóak… nem tukmáltak semmit sem… kérdezgettünk, válaszoltak.. nem kérdezgettünk, békén hagytak… mondjuk velünk jól jártak, mert vettünk egyet…:o) de sztem totál megérte…anyunak is sokszor fáj a válla és ez nagyon jól megmasszírkázza a vállat is meg a derekat is.. meg ami csak szemnek szájnak ingere… látjátok ezért mondom én hogy hiszek még az emebri jóságban… és nem csak átverés és becsapás van ezen a romlott világon!!! szóval kedveseim, legalább ti ne legyetek balgák és ne hagyjatok futni ilyen lehetőségeket… legfőképp magatok miatt!!! a masszázs  nagyon jót tesz… serkenti a vérkeringést…

én hittem az emberi jóságban, bár való igaz először én se tudtam, mit szóljak ehhez… de megérte elvetnem a gyanúimat, és bizonytalanságaimat…

na megyek is… mára ennyit…

Jó éjt és szép álmokat mindenkinek!

csóközöööön

Az élet értékéről

2008 április 10. | Szerző: Yumi

Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. Ez kissé szigorúan és általánosan hangzik, de ez az egyetlen igazság, melyet minden következménnyel megismertem. Senki nem ülhet a virágos réten, mint Ferdinánd, a bika, s nem szagolhatja büntetlenül a szép virágokat. Ember vagy, tehát ember módra és az emberek között kell élned.

Ember módra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és szavad alján a szándék van: nem ártani az embereknek. Ha megkísérled – feltűnés és hiú szerep nélkül – segíteni az embereknek. Néha csak azzal, hogy nem hallgatod el az egyszerű igazságokat. Néha csak azzal, hogy nem mondod tovább, amit mások hazudnak. Néha csak azzal, hogy nem mondasz igent, mikor mindenki kiabál: “Igen, igen!” Egy életen át, következetesen, nem beleegyezni abba, ami az emberek hazugsága, nagyobb hősiesség, mint alkalmilag hangosan és mellveregetve tiltakozni ellene.

A halálos ágyon csak akkor pihensz nyugodtan, ha mindennap, minden öntudatoddal, az igazságot szolgáltad. Néha nagyon egyszerű és kicsinyes az igazság. De te ne válogass. Ennyi az élet értéke.

Márai Sándor: Füveskönyv /részlet/

Mai termés…

2008 április 9. | Szerző: Yumi

 Szép kis termés ez egy estére :o) Az egész úgy kezdődött, hogy elhatároztam hogy ma hazajövök… mert nincs kedvem holnap suliba menni… ezen elhatározás csak erősödött bennem… így haza is jöttem!!! Röpke 5 órát utaztam… jelentem…    TÚLÉLTEM! Hála annak a jó Istennek…

A szép hetem amúgy tényleg meg volt :o) eddig!

Na szólok már pár szót a jótündérkékről…Az első, ő hisz még az emberi jóságban… az történt ugyanis, hogy ültem a vonaton, kerestem egy üres fülkét… egy lány megkérdezte van e még szabad hely… bőszen mondtam, hogy persze hogy van… :o) beült, lepakolt… egy perc múlva megszólal, hogy vigyáznék e a cuccára, kicsit el kell mennie… segítő oldalamat elővettem, és mondtam, hogy persze, vigyázok rá… kicsit meglepődtem hogy rám bízta a holmiját… főleg hoyg ezelőtt még nem láttam azt a leányzót… bár gondolom nem lehettem nagyon gyanús külsejű, ha már így megbízott bennem :o) ez a bizalmaskodás tényleg meglepett… még most se nagyon találok szavakat…nem nagyon csinálnak ilyet az emebrek… csak akkor max, ha többen is vannak a közelben… én viszont, ha olyan lettem volna, gond nélkül el tudtam volna valamit emelni a táskájából…de azért megtisztelő volt ez nekem :o) már rég tapasztaltam ilyet…

A másik jótündérke… ő egy kedves idősebb nő… szintén vonaton történt… amikor bejött a fülkébe, akkor is mosolyogva jó estét-et kívánt… ezt én is viszonoztam :o) amikor lépett ki a fülkéből, szintén elköszönt, arcán egy kedves mosollyal… ugyan ott szálltunk le, csak én kicsit később léptem ki a fülkéből…pont előttem szállt le a vonatról, és látta hogy egy nagy bőrönd van nálam… kedvesen (arcán a mosollyal) megkérdezte, hogy segíthet e nekem… hirtelen nem is tudtam mit mondjak… csak ámultam a kedvességén… persze udvariasan visszautasítottam… nem is volt nehéz a bőröndöm, meg hát ha a vonatra fel tudtam cipelni, hát gondoltam menni fog lefelé is… hiszen segít a gravitáció is!!!! :o) :o) szóval ez is meglepett ez a nyílt kedvesség… annyira nem jellemző ez az átlag emberre… mindenki csak rohan, néz maga elé, akár mindenkit fellök maga körül, csak hogy előlrébb jusson…

A harmadik személy, az őrült buszsofőr… az az igazság, hogy élveztem a hazautat a busszal… anyum annál kevésbé :o) ő volt jobb helyzetben!! az ablak mellett ült bent :o) kiesés veszélye engem fenyegetett :o) na de nem történt semmi baj, bár párszor tényleg kellett kapaszkodnom :o) elég erősen :o) főleg a kanyarokban volt ilyesféle problémám… :o) de élveztem :o)

Hát igazából ennyi történt ma… meg a héten… szóval eddig hiszek Uri Gellernek! :o) de ő se tudhat mindent :oP ki tudja mi jön még :oP

Na megyek is nyugovóra térek ugyanis holnap lesz egy utam… bnőmmel találkozok rövid időre… az albérletben hagyta egyik füzetét amit nagyon szeretne megkapni úgyhogy én hazahoztam és holnap beviszem neki :o)

Jó éjt mindenkinek és gyönyörűséges álmokat!!!

csóközöööön

Ígéret: Szép lesz a jövő hetem…

2008 április 6. | Szerző: Yumi

 Hm… ezt ígérték nekem… hogy szép lesz a jövőhetem… teli leszek pozitív gondolatokkal… hogy ki ígérte? Hát az Uri Geller… :o) Na igen engem is elkapott “A kiválasztott” láz… néztem eddig mindkét adást… hiszek e benne? Ez egy jó kérdés… érdekesnek találtam a műsorokat… bár nálunk nem repült le egyetlen kanál sem a tv tetejéről (nah igen igen… azért reménykedtünk hogy vmi furi megmagyarázhatatlan erő képviselődik majd a szobában   )… az áőrilis 5-ei adásban arra kért mindenkit hogy érintse meg a képernyőn a tenyerét… én bőszen oda is mentem és tapiztam a tv-t, gondolván, adok neki még egy esélyt arra hogy mutasson vmit… aztán csalódottságomra kiderült, hogy azt hogy igaza volt e, csak jövő hét végén fogom megtudni… nah majd meglátjuk…addig is folytatom kis jelentéktelen életemet… tanulgatok… gondolatokat fogalmazok meg… odafigyelek a világ ténykedésére… odafigyelek az emberek tetteire… mozdulataira. Mostanában nagyon érdekelnek az emebrek… mármint eddig se voltam emebr ellenes, de most valahogy még jobban érdekel, mit miért tesz az ember… persze egóból… de én olyat szeretnék meglátni az emberekben, amit csak akkor lehet észrevenni, ha nem felületesen suhanok el felettük, hanem édeklődve, minden egyes rezdülésüket meglátva… ja és leszögezem hogy nem áll szándékomban esetleges mentális képességeimet keresgetni, hogy vajon tudok e hatni az emberekre pusztán a gondolataimmal… csak úgy érdeklődök… majd lehet hogy beszámolok egy két dologról… attól függ lesz e ebből valami értelmes dolog :o)

na jó, mesélek kicsit a hétköznapjamról is… kezdődik a nagy hajtás a suliban… de egyre jobban élvezem! bár a mostani zh-m nem sikerült túl fényesre… könnyebbet vártam volna :o( na de lesz ez még így se (hogy elkezdjem heti optimizmusomat   ) … az egyik órán, pszichológiai kutatűsmódszertan órán (vagy mi a szösz a becsületes neve) a tanár nagyon rendi volt! nagyjából én voltam az egyetlen a 15 emberből aki kommunikált vele :o) de megszoktam hogy néha túl nagy a szám… csak úgy kibuknak belőlem a mondatok… na de a lányeg, hogy szóba kerültek a fa rajzok.. meg a család rajzok… ezeket kisgyerekekkel rajzoltatnak, hogy (legjobb gondolatom alapján) megtudják hogy van e lelki problémája az adott gyerkőcnek… kérdezősködtem erről kicsit… nem erőszakosan, csak úgy az én kiváncsiságomnak megfelelő szinten… és azt mondta tanárbá, hogy van egy ismerőse aki ezzel foglalkozik, és beszél vele, és talán el is tudja intézni, hogy részt vegyek egy ilyen rajzoltatós izémizén… annyira izgatott vagyok!!!! olyan jó lenne ha el tudná intézni… érdekel ugyanis ez a téma (is)… aktivizálni szeretném magam kicsit, hogy valami szépet s jót is írhassak ebbe a blogba ne csak a rosszakat, a lelki víívódásaimat, félelmeimet sérelmeimet…na persze elkezdtem ezért tenni is, nem csak a sült galambot várom :o)
van egy ifink…. na egy evangelizációs alkalmat szervezünk… 15-ére… fogtam magam és beszéltem erről a dékán úrral, hogy engedje már meg és adjon nekünk termet… sikerrel zárult a harc!!!! meg lehet tartani és termünk is van… ráadásul felvetette, hogy a hittudományi egyetemmel is felvehetnénk a kapcsolatot ha gondoljuk, mert régebben volt ilyen hit kapcsolat a két fősuli között… erősen bólogattam, hogy persze, akár onnan is várunk látogatókat a rendezvényre… szóval egy feladat kipipálva… a plakát másnak a reszortja… meg ilyesmik… én a részemet elvégeztem… aztáááááán… összeállítottam egy énekes füzetet is az ifinek ugyanis mindig csak lapokból énekeltünk és általában sose volt elég semmiből sem… úgyhogy különválogattam az egyforma énekeket, amiből nem volt elég (ez volt többségben), abból fényeltettem, vettem műanyag mappákat is… vagyis az ifi vette, de én voltam a megbízott… szóval már majdnem kész van az énekes füzetünk is, de egy két énekből kevesebb lett fényelve… egész pontosan 9 teljes énekfüzetet készítek… egy pár mint mondottam kicsit foghíjas, de keddre az is kész lesz… húú rég éreztem hogy ennyi energiám van ilyesmikhez!!!
próbálok jókedvű is lenni, de mikor egyedül vagyok, nehezen megy… elkapnak a gondolatok… és csak sodornak magukkal… mások előtt azért próbálom nem mutogatni, hogy lelki romjaim halmozódnak, és már nehezen bírok velük… de majd csak lesz másképp… a drágámmal sikerült beszélgetnem kicsit…de kicsit elszomorít, hogy csak 4 nappal az utolsó beszélgetésünk után jutottam eszébe… mondta itt hogy azért nem hívott, mert hazaért és csak beült a barátok közt elé aztán meg utána rögtön bealudt ( hát kérdem én csak úgy magamtól… 40 percnyi barátok közt alatt nem volt fél perce hogy csak megcsörgessen? de már nem szólok ilyenekért.. felesleges)… de csütörtökön valahogy negyed 1kor, hajnalban mégis sikerült eszébe jutnom…beszéltünk is egy fél órát… de olyan totál kóma voltam hogy nem emlékszek sokmindenre belőle… arra, hogy aktív volt és be se állt a szája… nem is baj mert én meg olyan álmos voltam hogy arra is alig volt erőm hogy két szót kinyögjek… már nem hiszem hogy fogunk beszélni.. mármint úgy értem hogy már csak csütörtökön majd… mert én ugye megyek vissza az albérletbe… és nem nagyon telefonázhatok… mindig vhogy sikerül túlépni az előfizetéses keretet    vissza köll fognom magam…
mi is történt még… sokat voltam unokatesóméknál … vigyázni rájuk… rosszak voltak kicsit :o) de melyik gyerek nem szokott az lenni? :o) néha püföltek, lebirkóztak meg ilyen apróságok… maradandó sérülést nem szenvedtem :o) mert sok gyógypuszit kaptam unokahugimtól :o) a kis édes :o) kijelentette hogy én csak az ő csaja vagyok :oD 6 éves lesz már most majd az a kis ördögfióka  
mostanában vadászok jó filmeket is… általában olyanokat amiknek valami mondanivalójuk is van… örömmel töltene el ha itt halmoznátok a jó filmek címeivel :o) csak ne legyen horror… azon kívül jöhetnek a jó kis filmek amik rögtön megfogják az embert… vagy épp nem :oD… soroljak párat példa gyanánt? ókéééé… szóval… sztem kiváló filmek a következők (azt hiszem csak egy töredéke lesz azoknak amiket már láttam, csak most nem jut minden az eszembe): Törés, Minden6ó, Második esély, Walk to remember, Esőember, Forest Gump, Good Will Hunting, Az élet háza, Bagger Vance legendája, Gorilla bácsi, Penge, Múmia, A Karib-tenger kalózai, Dirty dancing I (kizárólag az I!!), Taxi, Sorstalanság, Idétlen időkig… na jó speciel most több nem jut az eszembe… a lényeg, hogy várnék vmi jó kis filmcímeket amiket szerintetek érdemes lenne megnézni… filmhiányom van!!!
na jó lassan zárom soraimat… már nagyon álmos vagyok és már többet kell javítani az írásomat mint amennyit szeretném… így is biztos maradt benne hiba… elírási hiba… na de ez így jó ahogy van…
jó éjt és szép álmokat mindenkinek!