Tompa Mihály: Égő szerelem

2010 október 11. | Szerző: Yumi

 

Honnan származott az égő

Szerelemnek szép virága?

Nyíló szirma úgy piroslik,

Mintha vérbe volna mártva.

Éjjelenként mért sohajtoz

Olyan hosszan, olyan mélyen?

Hisz boldogság és öröm van

Festve csillogó szinében!

Midőn parlagrózsa szívét

Fénysziromnak gyilka érte,
  Mely szerelemtől piroslott:

Földre omlott drága vére.

És amint hull és patakzik,

Így kiált a hűtelennek:

‘Igaz voltam, elhajoltál…!

Te megöltél, – én szeretlek!’

S hideg föld a vért elissza,

Benne minden élet elhül…

De a holtat visszaküldi

A mosolygó kikelettül;

Mert bár a szív nem dobog már,

S érzéketlen, föld alatt van,

Amely lángolt benne egykor,

A szent érzés halhatatlan!

Hol kihullt a föld porára

Parlagrózsa forró vére:

Hatalma a szerelemnek

Uj virágot hoza létre.

Ez sohajt oly hosszan… mélyen…

A magános éjszakában:

‘Hű maradtam. hűn szeretlek

Az életben, a halálban!’

S kinek szirma ugy piroslik,

Mintha vérbe volna mártva:

Hulló vérből lett az égő-

Szerelemnek szép virága.

A csodás hónap…

2010 október 7. | Szerző: Yumi

 Előző bejegyzésem nem bővült a belenyugvással… mert nem volt rá szükség… 4 hónap után újra egymásra leltünk. A versírós korszakomnak ezzel vége is szakad, azt hiszem ezt senki sem bánja 🙂 Én sem! úgysem tudok verset írni, de az érzelmek nagyon feltorlódtak bennem, így le kellett vezetnem. Az elmúlt időszak viszonylagos nyugodtságban telt. A kedvem rég volt ilyen jó. Rég voltam ennyire feltöltve. Ez Neked köszönhető Kedves. Kapok megint belőled, s te is belőlem. Szükségem van rád és úgy érzem neked is rám. Legjobb érzés mikor az emberre valakinek szüksége van. A legjobb érzés amikor az ember érzi hogy hasznos a másik életében. Persze mint mindennek ennek is van árnyoldala. Nem élek már tündérmeséket. Már nem hiszek bennük. Nem hiszek a tökéletes szőke herceg fehér lovon-ban. Te nem vagy tökéletes, szőke sem vagy és lovad sincs. Mégis szívemnek legkedvesebbje vagy. Az űr ami volt bennem míg nem voltál nekem, most betöltődött. Ez a megnyugvás… ez nagyon jó érzés… Tudom hogy minden nap vársz rám valahol. Én is várok Rád… Szüntelen… el nem múló hévvel. Szívem mindig reméli, egyszer csak az enyém leszel…

Szívem minden szeretetével…. ölellek… csókollak…