A gondok

2011 június 20. | Szerző: Yumi |

 Vajon a gondok valóban azok vagy mi tesszük azzá? Esetemben ez különösen jó kérdés, valószínűleg képes vagyok bolhából elefántot csinálni, sőt, a nem gondból is képes vagyok gondot csinálni. Valami csodás képességem van az ilyesmihez. Volt időszak amikor kevésbé gondolkoztam dolgokon. Így utólag megnézve, teljesen jó volt! Igyekeztem a túlzott agyalást kiiktatni, ebben segítséget is kaptam, voltak emberek akik rám szóltak, hogy ne agyaljak már annyit, és olyankor erőt vettem magamon. Aztán mióta az ilyen emberek távolabbra kerültek, újra a kis mókuskerekem rabságába estem. Egy-egy jelenetet százszor is lejátszok magamban, hogy lenne a legjobb. Mit kellene csinálni ahhoz hogy minden jól sikerüljön. Talán az ember természetes velejárója, amikor a legjobbat szeretné. Csak hát a mondás is úgy tartja, hogy aki mer, az nyer. Na hát én kevésszer merek. Így kevésszer nyerek, de viszonylag nyugodt életet élek. Elég furcsa, mert a túlzottan nyugodt életből is már elég. Be vagyok gubózva a kis világomba, ahol egy idilli, nyugodt életem van. Csak majd ha visszanézek az életemre 10 év múlva akkor azt fogom látni hogy besavanyodva éltem. Semmi változás és változtatás. Babérokon ülés. Mindig is tudtam, hogy nem vagyok teljesen százas, de ez már hihetetlen, hogy mennyire 🙂 Magabiztos vagyok ha más dolgáról van szó, ha a magaméról, akkor egy félős nyuszi. Nem teljesen normális ez így 🙂 Egy kezdő lökést adjon valaki. Bár talán annyi sem lenne elég 🙂 Olvasok egy jó könyvet. A szerzőtől olvastam ezt a részt amit most idéznék:

“Időnként meghal bennünk valaki, és valaki más megszületik. Ami elmúlt,
annak múlttá kell válnia, s ha nem akar, akkor tudatos munkával azzá
kell tenni. Maga az idő nem teszi azzá – segíteni kell neki. Hogy miért?
Mert csak a testnek van ideje – a léleknek nincs.” Müller Péter

Tudatos munkával bármit meg lehet tenni? Segítsek magamon s Isten is megsegít talán. Na akkor kezdjük ezt a tudatos munkát.