Régen
2011 augusztus 29. | Szerző: Yumi |
Picit rég írtam már, természetesen nem azért mert minden olyan hű de jó lenne. Azt hittem egyébként hogy minden jó. Aztán egy villanásnyi idő alatt a kozmosz megmutatja hogy nehogy azt higyjem, ő figyel és belerondít. Figyelt és belerondított.
Sok minden történt. Megismertem pár embert. Aranyosak kedvesek. Szeretni valók. Szerintük én is az vagyok. A történetek itt egyelőre be is fejeződtek. Keresem keresem de nem találom. Illetve már megtaláltam, csak aztán elküldtem. Igeeen még mindig így gondolom… érzem… vagy mi a szösz. Ha akart volna, már megváltozhatott volna a véleményem és az érzelmeim de nem tették. És most az Égi Hatalmasság erre rá is mutatott. Utálok fenékbe billentve lenni, de legalább kezet fog a valódi érzésem magammal. Egyik barátnőm ugyanis találkozott az igazijával, akit már talán másfél éve nem látott. Nem titkoltam, irigykedtem… illetve még most is. Örültem neki, és a boldogságának, de nem volt felhőtlen. Na mindegy, majd talán változik valami megint.
Elfoglalom mostanában magam. Könyvecskék, filmecskék, elmaradhatatlan a játék, és karkötőket csinálgatok. Amit még nem adtam oda, készítettem képet, fel fogom tenni. Meg van egy pár félig elkészült is. De nem most mert ez a munkahelyi gép ahol nincs telefonos illesztőprogram telepítve, és erre a masinára soha nem is lesz, örülök ha működőképes marad.
A napok telnek, múlnak, és én még mindig csupán élek és lélegzem, létezem egy apró porszemként a gépezetben. A felfogásom van akinek tetszik van a kinek nem, de kicsit sem izgat.
Sok mindenen jár az agyam, mint mindig. Talán ennek oka hogy a középszerűségből nem török ki. Sose merészkedtem nagy lépéseket tenni. Ez a biztos, langyos, kevésbé érdekes közép út volt a nyerő eddig. Semmi nagy dolog, amibe vagy bele bukok, vagy nem. Kellene már egy hajmeresztőt csinálni. Ha már haj… A színén csak változtatok, aztán hátha sikerül az életet is másképp élni. Azt mondjuk nem tudom hogy fognak reagálni a környezetemben és itt főleg a munkahelyemre gondolok. De ha valakinek piros haja lehet, lehessen már padlizsán színű is. Igen, az új kedvenc árnyalat a padlizsán! Szeretem a lila színt, hagy hordjam már a fejemen. Ha nem fog tetszeni még mindig vissza lehet barnítani.
Nagy változások és történések nem várhatók mert az ésszerűség határán nem szokásom túllépni, pedig lenne miről mesélni ha elengedném magam. De nem fogom, legalább is nem két héten belül.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: