Csak egy idézet…

2010 december 25. | Szerző:

 “Nincs a világon olyan nagy baj, amin egy csoda ne segíthetne”

                                                                       (Müller Péter: Isten pénze )

Címkék:

Advent

2010 december 14. | Szerző:

Nem mindegy, hogy melyik vasárnap milyen szinű gyertyát gyújtunk
meg. Az első vasárnap a kék gyertyáé, a második a pirosé, a harmadik a fehéré,
és a negyedik a liláé.

Hogy miért?

Első vasárnap angyala:

Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik:
egy angyal, kék köpönyegbe öltözve, leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az
emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, túlságosan el van foglalva
mással. De, azok, akik jól figyelnek, meghallhatják a hangját.
“Figyeljetek! Isten nagy örömöt készít nektek. Isten fia eljön a Földre,
hogy új erőt adjon az embereknek, hogy fényt és szeretetet hozzon minden ember
szívébe. Készüljetek a fogadására”. – Ma van a napja, hogy az angyal
először szól, s keresni kezdi azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni
őt. (Az Isten szót nyugodtan helyettesítsd be mással, ha ez így sok neked, pl.
égiek, Univerzum, stb.)

Második vasárnap angyala:

A második vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a
mennyből, kezében egy aranyserleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az
aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe?
Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a nap sugaraiból
készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal végigmegy a világ
összes házán, és valami keres. Mit keres? Tiszta szeretetet minden ember
szívében. És ezt teszi majd bele a serlegébe, és viszi majd vissza a mennybe.
És ott mindazok, akik a mennyben élnek, az angyalok, és akik meghaltak, fogják
ezt a szeretetet, és fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó
felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.

Harmadik vasárnap angyala:

advent harmadik vasárnapján egy fehéren ragyogó angyal jön le a
Földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van.
Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakozik a szívében, és megérinti a
fénysugarával. Azután ez a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a
kezükhöz, lábukhoz, egész testükhöz. ÍGy, még aki a legszegényebb,
legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s hasonlítani kezd az
angyalokhoz, feltéve, hogy tiszta szeretet lakozik a szívükben. De ezt nem
láthatja minden ember. Csak az angyalok látják, s azok, akiknek szintén ott van
a szemében ez a fény. És csak ha ott van a szemükben ez a fény, akkor mehetünk
el a karácsonyi gyermekhez és láthatjuk meg őt.

Negyedik vasárnap angyala:

A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, halvány lila lepelbe
öltözött angyal jelenik meg az égbolton, és járja be az egész Földet. Kezében
lantot tart, azt pengeti, s közben szépen énekel hozzá. DE ahhoz, hogy
meghallhassuk, szívünk tiszta kell, hogy legyen, s jól kell figyelnünk. A Béke
nagyszerű dalát énekli, mely a karácsonyi gyermekről és Isten birodalmáról
szól, mely eljő majd a Földön. Sok kis angyal kíséri a nagy angyalt, együtt
énekelnek és örvendeznek a mennyben. Daluktól valamennyi mag, mely a földben
szunnyad, felébred, s maga a Föld is figyel. Az angyalok pedig elmondják neki,
hogy Isten nem feledkezett meg róla, egy napon ő lesz a Paradicsom

Címkék:

Általános mentalitás?

2010 november 6. | Szerző:

 A minap, egész pontosan pénteken, üzemorvoshoz kellett mennem. Munkahelyem közölte, legyek szíves eltolni a fenekem odáig és leigazoltatni hogy alkalmas vagyok a munkára. Rendben! Felkerekedtem, még bőven a madarak ébredése előtt. Tüdőszűrővel kezdtem. Egy hölgynek kettővel előttem a sorban, volt némi gondja a leletkiadással. mögém beállt egy másik hölgy a sorba. Amint akadt mögötte is egy beszélgetőpartner (nem kellett ehhez csupán 1 perc maximum), azonnal odafordult, és rettenetes 2 perc várakozás után félhangosan elkezdte mondani hogy a leletkiadóban a dolgozók mennyire kényelmesek, hogy neki mennyi sok dolga volna és hogy ő mennyire sietne. Két perc az életéből el lett eddig véve, és ő mennyire fel van háborodva, mert nem futkározik mindenki ide oda az emberek kénye kedve szerint. Én csak hallgattam, vártam a soromra, eszembe se jutott hogy bosszankodjak. Pedig megtehettem volna, hogy szólok, ne haragudjanak, egészségügyi dolgozó vagyok. És mi történt volna? soron kívül kiszolgálnak, és dalolva megcsinálják a tüdőszűrőm. De nem, a sorom kivártam, és figyeltem az embereket, akik mindig mindent jobban tudnak a másiknál. Fél órával később (miután befizettem 1000 ft-ot azért hogy munkaalkalmassági célból a tüdőszűrőm megcsinálják), leültem várakozni. Egy hölgy mellé ültem. Elkezdett olyan hangon beszélni, mint aki ellen valami nagy vétséget követtek el. Elmondta, hogy ő már 3 éve nem volt tüdőszűrőn és mi az hogy nem küldtek neki levelet erről. Hááát őőő… ez minden ember saját lelkiismeretén alapul?! Mind1, nem tudtam neki mit mondani, én csak végighallgattam amit mondott, majd elmeséltem egy két tapasztalatomat a kórházban dolgozókról. Végül is egész jól elbeszélgettünk.

Később, az üzemorvosnál. Nagy sor nem volt. Leültem. Kabátom levettem, felakasztottam. A holmimat gondosan elhelyeztem, és türelemmel vártam. Körülöttem mindenki (3 ember) csak fújtatott. Nyüszögött. Mindenkinek volt valami gondja, csak nem mondta. Mindenki ment volna már. Pedig nem ment lassan a sor.

Azt hittem eddig, hogy a magyarok az idők során megtanultam sorban állni. Ez tegnap nem bizonyosodott be. De azért az is meglepő volt számomra hogy az emberek ennyire türelmetlenek is tudnak lenni. Dolga, és sokkal jobb és értelmesebb dolga mindenkinek volna, mint a sorban állás. De kérem… muszáj fél8kor a kórházi dolgozókat szidni azért mert nem megy futószalagszerűen minden? De ha így egyesek jobban érzik magukat… akkor csak tessék. Én inkább olvasok amíg várok a soromra, attól még talán okosabb is leszek.

Címkék:

Tompa Mihály: Égő szerelem

2010 október 11. | Szerző:

 

Honnan származott az égő

Szerelemnek szép virága?


Nyíló szirma úgy piroslik,


Mintha vérbe volna mártva.



Éjjelenként mért sohajtoz

Olyan hosszan, olyan mélyen?


Hisz boldogság és öröm van


Festve csillogó szinében!



Midőn parlagrózsa szívét

Fénysziromnak gyilka érte,

  Mely szerelemtől piroslott:

Földre omlott drága vére.



És amint hull és patakzik,

Így kiált a hűtelennek:


‘Igaz voltam, elhajoltál…!


Te megöltél, – én szeretlek!’



S hideg föld a vért elissza,

Benne minden élet elhül…


De a holtat visszaküldi


A mosolygó kikelettül;



Mert bár a szív nem dobog már,

S érzéketlen, föld alatt van,


Amely lángolt benne egykor,


A szent érzés halhatatlan!



Hol kihullt a föld porára

Parlagrózsa forró vére:


Hatalma a szerelemnek


Uj virágot hoza létre.



Ez sohajt oly hosszan… mélyen…

A magános éjszakában:


‘Hű maradtam. hűn szeretlek


Az életben, a halálban!’



S kinek szirma ugy piroslik,

Mintha vérbe volna mártva:


Hulló vérből lett az égő-


Szerelemnek szép virága.

Címkék:

A csodás hónap…

2010 október 7. | Szerző:

 Előző bejegyzésem nem bővült a belenyugvással… mert nem volt rá szükség… 4 hónap után újra egymásra leltünk. A versírós korszakomnak ezzel vége is szakad, azt hiszem ezt senki sem bánja 🙂 Én sem! úgysem tudok verset írni, de az érzelmek nagyon feltorlódtak bennem, így le kellett vezetnem. Az elmúlt időszak viszonylagos nyugodtságban telt. A kedvem rég volt ilyen jó. Rég voltam ennyire feltöltve. Ez Neked köszönhető Kedves. Kapok megint belőled, s te is belőlem. Szükségem van rád és úgy érzem neked is rám. Legjobb érzés mikor az emberre valakinek szüksége van. A legjobb érzés amikor az ember érzi hogy hasznos a másik életében. Persze mint mindennek ennek is van árnyoldala. Nem élek már tündérmeséket. Már nem hiszek bennük. Nem hiszek a tökéletes szőke herceg fehér lovon-ban. Te nem vagy tökéletes, szőke sem vagy és lovad sincs. Mégis szívemnek legkedvesebbje vagy. Az űr ami volt bennem míg nem voltál nekem, most betöltődött. Ez a megnyugvás… ez nagyon jó érzés… Tudom hogy minden nap vársz rám valahol. Én is várok Rád… Szüntelen… el nem múló hévvel. Szívem mindig reméli, egyszer csak az enyém leszel…

Szívem minden szeretetével…. ölellek… csókollak…

Címkék:

Folyamatosan bővül…

2010 augusztus 31. | Szerző:

 Tagadás

Amire kértél, az igaz nem lehet!
Dobjam el örökre szívemből az emléket?!
Ilyet kérni Tőlem, kegyetlen dolog,
hisz már életem része vagy, tudod!

Hogy ilyet kérsz Tőlem, ezt nem hihetem el…
Küzdök ez ellen még, ha az ördög visz is el.
Mondd, hogy csak vicceltél, kérlek!
Ne várj soká mert rettentően félek.

Szívedből jövő ez a kérés nem lehet!
Hisz egymással már megosztottuk az életet.
Szívem s eszem ezt soha el nem fogadja,
Kezemet fülemre teszem, hogy többet ezt ne halljam.

Düh

Tudom már hogy igaz, mit mondtál nekem,
S ezért majd meg öl a méreg engem.
Gyűlölni akarlak ameddig csak élek,
Ettől az érzéstől én már nem félek!

Bár kiirthatnálak szívem legmélyéről!
Bár eltűnnél innen az elmémből!
Szeretet és gyűlölet között vékony a határ,
Nem akarlak szeretni, inkább gyűlölni immár!

Légy boldog a másikkal ha ezt akarod!
De mondd miért hitetted el hogy az én szívem akarod?!
Növekszik bennem a lángoló harag irántad…
Kívánom bár soha ne hozott volna felém az utad!

Levertség

Mit sem ér nélküled az életem,
Bár hallhatnálak ó Én Kedvesem…
Hiányod a lelkem felemészti teljesen,
S testem is még mindig utánad kiált kéjesen.

Szívem darabjai összeforrni nem akarnak,
Minden szilánkja, Kedvesem, csak Téged akarna.
Szívemben a bú, szememen a fátyol,
Nem akarok senkit szeretni már mától.

Még egy ilyen kínt én nem bírok el tudom,
Minden közeledéstől, érzem, el kell futnom.
Örök magányra ítélem már a szívem,
Remélem e fájdalommal nem soká kell már élnem.

Címkék:

Versek, Neked!

2010 augusztus 25. | Szerző:

Minden utunk…

Minden utam Hozzád vezet,
S minden utad Hozzám vezet.
Mintha ezer éve lenne már, hogy ismerlek,
És most úgy érzem, teljes szívből szeretlek.

Csodás volt az idő, mit Veled tölthettem,
Éreztem, hogy sóvárog utánam a lelked.
E szenvedély engem is lángra lobbantott,
Testem, lelkem minden porcikája izzott.

Megrémített az érzés, mert tiltott e gyümölcs,
És számomra mindig is számított és számítani fog az erkölcs.
Elkövettem – e a nagy hibát,
mikor azt mondtam viszlát?!

Ezek után is küzdöttél értem,
S továbbra sem nyugodott meg a testem s a lelkem.
Talán még jobban látni akartál engem,
S egy szép napon el is jöttél értem.

Találkozásunk nem tartott sokáig,
De az felül múlta minden álmaim.
A szemed csak úgy beszélt hozzám,
Tudtam örülsz, hogy látsz immár.

De másnapra minden elromlott,
Szíved engem hidegen elutasított.
Nem értettem hogy miért így alakítottad,
De úgy éreztem, a szívem menten kettéhasad.

Fáj a szívem szüntelen most is,
Értsd meg, az életembe Te kellesz, akkor is!
Küzdök érted ameddig csak bírok,
Nem érdekel, hogy mardosnak a kínok.

Enyém teljesen sose lehetsz tudom,
Életem egy részét akkor is neked adom.
Ha kell fogadod, ha akarod eldobod,
De ezt a részt csak Neked ajándékozom

Így élek én életem utolsó percéig,
Sóvárogva Utánad mindig.
Nem tudom mi lesz holnap, vagy holnap után,
De Téged nem szűnlek szeretni, míg világ a világ.

Hiányod…

Hallom a hangod, látom a tekinteted,
De mondd, miért kell most menned??
A szíved már rég másé én tudom,
Mégis szerelemmel ölelne át a két karom.

Ölelnélek, szorítanálak akár csak egy percig,
Hogy érezzem, enyém is voltál egy röpke ideig.
A szívem egy darabja már örökké Tiéd,
Tégy úgy vele, ahogyan csak szeretnéd.

Visszakérni én Tőled soha nem fogom,
Mert ezt már másnak oda nem adom.
Törd szét, vagy őrizd meg szüntelen,
A döntés a Tiéd, amit akarsz, tégy meg velem.

Lehet hogy az idő elhomályosítja emlékem,
De én Téged soha nem feledlek itt benn.
Remélem érted már, miért fáj most annyira,
Miért tört a szívem százezer darabra.

By: Me

Címkék:

Egy dal…

2010 augusztus 21. | Szerző:

Címkék:

A világ hét csodája…

2010 augusztus 20. | Szerző:

Egy
csapat diák azt a feladatot kapta, hogy készítsenek egy listát arról,
mit tekintenek most a világ hét csodájának. Valószínűleg némi
eltéréssel, de a következők kapták a legtöbb szavazatot:

1. az egyiptomi nagy piramisok
2. a Taj Mahal
3. a Grand Canyon
4. a Panama-csatorna
5. az Empire State Building
6. a Szent Péter-székesegyház
7. a kínai nagy fal

Amikor a tanár összeszedte a szavazatokat, észrevette, hogy egy diák még nem végzett a listájával.
Így megkérdezte a lányt, hogy talán problémája van a lista elkészítésével. A lány azt felelte:
– Igen, egy kicsit. Nem teljesen tudom eldönteni, mert olyan sok van.
A tanár azt mondta:
– Oké, oszd meg velünk, amid már van, talán tudunk segíteni befejezni.
A lány hezitált, de aztán felolvasta:
– Szerintem a világ hét csodája a következő:
1. Látni…
2. hallani…
3. tapintani…
4. ízlelni…
5. érezni…
6. nevetni…
7. és szeretni.”
A teremben olyan csend lett, hogy a légy zümmögését is hallani lehetett volna.
Az egyszerű és hétköznapi, általános dolgok elkerülik a figyelmünket,
és amit természetesnek tartunk, azok valóban csodálatosak!

A legértékesebb dolgokat az életben nem lehet kézzel felépíteni vagy megvásárolni.
Ne légy annyira elfoglalt, hogy ne vedd észre ezt!

Címkék:

A Teremtő létezése

2010 augusztus 14. | Szerző:

 

Egy multimilliomos vállalkozó sajtótájékoztatót tartott, ahol az interjú végén a kíváncsi újságírók feltettek egy kérdést: 



– Miért hiszi, hogy van Isten? 



– Nézzék, nekem számtalan üzemem van. Az
egyikben autókat, a másikban darálót, és sok egyebet gyártunk. Egy autó
140-150 ezer alkatrészből áll, de előbb 24 mérnököm tervezget, majd
anyagpróbákat végzünk, és csak azután jöhet a gyártás. No de vegyük csak
a darálót. Mindössze 9 alkatrészből áll, és 17 mozdulattal lehet
összeszerelni a futószalagon, mégis egy-egy munkásnak több napon át kell
gyakorolnia ennek módját. Ha nekem ezekután azt állítja valaki, hogy a
több milliárdszor bonyolultabb világegyetem megalkotásához nem kellett a
Teremtő, az nem normális. 



– Rendben van, de mivel tudná Ön kézzelfoghatóan bizonyítani a Teremtő létezését?



A gyáros észrevette a gúnyos felhangot,
és diktálni kezdett a titkárnőjének: “Pályázat. Építészmérnököt keresek,
aki megtervez, majd kivitelez egy toronyépületet az általam felvázolt
méretekben és minőségben. Alapméret: kör alakú, átmérője 4 méter.
Magassága ennek legalább 200-szorosa, azaz 800 méter. (Természetesen
bírnia kell a toronynak az elemi erők okozta bármilyen erős kilengést!) A
fal vastagsága alaptól a felső szintig max. 25 cm lehet. Ebbe bele kell
szerelni a víz, gáz, csatorna, felvonó és minden egyéb kiszolgáló
rendszer csöveit, vezetékeit. A torony belsejében nem lehet semmi.
Kívül-belül teljesen simára, egyenletes felületűre kell készíteni,
merevítés, kitámasztás nem lehet rajta. Ennek ellenére a torony tetejére
legyen ráépítve egy önállóan működő komplett vegyiüzem, amely
tápszereket állít elő, emberi fogyasztásra.
Siker esetén a honorárium összegét a mérnök szabhatja meg, bármilyen
magas összegben.” 



Elvette a papírt a titkárnőjétől, és aláírva átnyújtotta az újságírónak.



– Tessék, itt a válaszom. Benne a bizonyíték. 



– Nem értjük, hogy mi akar ez lenni. 



– Majd később megértik. Egyelőre
közöljék a lapjukban feltűnő helyen. Ha akad rá jelentkező, újra
találkozunk, és folytatjuk a sajtóértekezletet. 



A nagy érdeklődést kiváltó eseményre jó néhány neves építészmérnök, és még a korábbinál is több újságíró jött el.



– Talán el is kezdhetjük, szólt
ironikusan a házigazda. Kérem az első jelentkezőt, tegye meg ajánlatát,
ismertesse elképzeléseit. Csak konkrét megoldást, kivitelezhető terveket
fogadok el.



Néhány percnyi vita után a szakma legismertebb építésze dühösen megjegyezte:



– Rendben van, én már kiestem a
versenyből, de szeretném látni azt az embert, aki ezt megtervezi! Ezt
egyszerűen lehetetlen megépíteni! 



A gyáros megkérdezte: 



– Nos, van még jelentkező? Ha nincs, akkor kérem figyeljenek jól, bemutatom az eredetit.



A titkárnő átnyújtott neki egy hosszú,
cső alakú papírtekercset. Kibontotta az egyik végénél, és óvatosan
kihúzott belőle egy ép búzaszálat, szép, tömör aranykalásszal. Azután
így szólt a jelenlevőkhöz:



– Igazuk van uraim, ez a feladat az
ember számára valóban lehetetlen! De a Teremtőnk mindenható, csodálatos
alkotásokat hozott létre, mint ez is, nézzék csak! Mérjék le, itt vannak
hozzá a műszerek. Figyeljenek kérem, kör alakú a szára, átmérője
pontosan 4 mm. magassága ennek éppen 200-szorosa, azaz 800 mm. A
falvastagsága mindenütt 0,25 mm. Kívül sima, belül üres, az összes táp-
és kiszolgáló csatorna ebben a vékony falban fut, no és ez a csodálatos
miniatűr vegyiüzem, a kalász itt a tetején önállóan működik. És tudják
hogyan? Napenergiával! Ráadásul a Napot is Isten teremtette. Értik az
összefüggéseket? Ez a kis vegyilabor 8-9 féle tápanyagot, vitamint állít
elő vízből és a talajból felszívott ásványi anyagokból, napenergiával.
Ezalatt szelek és viharok tépik, kényükre hajlítgatják, akár a földig.
De a búzaszálak ezt is kibírják.
Nos, uraim az itt látható remekmű és a mi kontárkodásaink közötti
különbség egyértelműen bizonyítja a Teremtő létezését, és határtalan,
számunkra szinte felfoghatatlan képességeit. Köszönöm hogy eljöttek ide
megszemlélni Isten teremtő erejének egyik kézzelfogható bizonyítékát. Ha
körülnéznek, ha tükörbe néznek, mindenütt az ő alkotásait látják. Ha
pedig teremt, műveket alkot, akkor létezik!


 


“Mert a mi az Isten felől tudható nyilván van ő bennök; mert az Isten
megjelentette nékik: Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő
örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő
alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.
” Róma 1:19-20.

Címkék:

Legutóbbi hozzászólások

Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!